Írótábor Zentán

http://www.historiae.rs/index.php/182-irotabor-zentan

Dudás Sándor: Racionalitásból katedrálist

Riport Bátai Tiborral *

Bátai Tibort azt hiszem mindenki előzékeny, bölcs embernek ismeri. Segítőkészségét bizonyítandó, nekem a nyári, Verő László házának kertjében tartott Torony-talákozó egyik mozzanata jut eszembe (fénykép is készült az esetről): Tibor a pingpongasztal melletti virágágyásba véletlenül esett Kisslaki Lacit segíti talpra állni… A mozzanatot jelképesen értelmezve: a költő nem félt, hogy a prózát író lerántja a Parnasszusról…

Kepes Károly: Imatöredékek a XX. századból

Kocsis István: Mit szólna Szent Jeromos, a könyvtárosok védőszentje?

A magyar művelődéstörténetben nem példa nélküli gondolat csupán azért megszüntetni egy kulturális épületet, mert a hatalom birtokosai úgy gondolják: „Mi ezt is megtehetjük.” Annak idején Aczél György is úgy gondolta, hogy a Nemzeti Színház következmények nélkül lerombolható. Talán furcsának tűnik, hogy az olvasótáborokra emlékezve a könyvtár átmeneti kilakoltatását és az épület más célokra történő átalakítását említem. Talán írásom végére érve sikerül megértetni, miért teszem.

Fabó Kinga: Racun/Poison

Szmolka Sándor: A pisztoly

Anyám elküldött hársfavirágot szedni a kis temetőbe. Az öreg hársfák, melyek még mindig élnek, 50 év után is szinte változatlan formában, tele voltak virággal, és a teához valót mindig itt gyűjtöttük be. Bár elég nehéz volt felmászni rájuk, azért nem volt reménytelen dolog. Jól megszedtem a batyumat, egy lepedőből varrt szövetzsákot, mikor egy férfi közeledett felém.